A hűség jutalma

Ilona egy nagyvállalat vezérigazgatójának asszisztense volt. Szüleitől keresztény nevelést kapott, de nem vette túl komolyan a hitét, amíg az élete egy lelkigyakorlat után nem vett egy nagy fordulatot. Ott és akkor elhatározta, hogy ezentúl Jézus Krisztus tanítása szerint él.
Az Úr Jézusban frissen felfedezett hit örömével ment oda egy napon a főnökéhez, és közölte vele, hogy a jövőben nem fogja leírni és továbbítani az üzleti életben általánosan elterjedt hazugságokat. Főnöke csodálkozva nézett az eddig olyan kiegyensúlyozott nőre, és így szólt:

Szent István király

Péld 4,10-15.18-27; Ef 4,17-24; Mt 7,24-29
„Az okos ember sziklára építette házát.”

Nyelvünkben a ház és a haza szó ugyanabból a tőből származik. Napjaink identitászavarral küszködő magyarjainak és talajt vesztett keresztényeinek ezért is közvetít igen-igen aktuális üzenetet Szent István ünnepén az Evangélium.
Aug. 20-a egyszerre egyházi és állami ünnep. Azok szemében, akik az Egyház és az állam teljes szétválasztásának hívei, ez bizonyára avult és rossz emlékeket idéző dolog. Bennünket, magyar keresztényeket azonban arra int, hogy aki maradandó közösséget akar létrehozni, az nem hagyhatja számításon kívül az Istent, sőt, igazából csak benne bízhat és őrá építhet.

Ismeretlen utakon (Mt 14:22-33)

Jézus jön hozzánk
A mai evangéliumban elsősorban nem az a meglepő, hogy Jézus a vízen jár, hanem az, hogy Péter, az ember jár a vízen. Jézus az örök Atya örök Fia; Isten, aki: „Maga feszítette ki az ég sátorát, és a tenger magas árját lába alá gyűrte.” Jób 9:8 Jób, Isten, szenvedő szolgája szinte megjövendöli azt; hogy Jézus, az Isten Fia tenger hullámain fog taposni. Ahol számunkra nincs út, ott az Istennek van útja. Éjjeli sötétségnek, viharnak és hullámverésnek nincs hatalma arra, hogy Isten előtt a hozzánk vezető utat elzárja.